2012. október 29., hétfő

4rész :) Komenteket elfogadok:)



4.rész: Pakolás, Indulás
Gyorsan felöltöztünk, és már indultunk is. Nikol szólt Ádámnak, hogy vele megyünk. 5órahosszát töltöttünk el a plázába. Vettem szoknyát, egy lila feslőt, egy denevérujjú felsőt, egy csőnadrágot, egy topánkát, egy farmer bolerót. Nikol egy tornacipőt, egy lila csőnadrágot, és egy fekete felsőt vett.
4órára értünk haza. Nikol átment pakolni, én is raktam még el ezt-azt.    
A sorsolást végül egy 5éves kislány nyerte meg, aki anyukájával fog kimenni. Anya feljött a szobámba.
Anya: Kicsim nagyon várod már ugye? Nagyon be vagy zsongva.
Én: Igen anyu, életem legjobb nyara. De nagyon fogsz hiányozni!
Anya: te is nekem kincsem te is nekem.
Én: Mindennap jelzek majd valahogy, egy smssel, írok MSN-en, vagy Skypolunk. Ígérem.
Anya: Helyes!  Vigyázz majd magadra, és Nikolra is. Érezd jól magad.
Én: Várom már, hogy találkozhassak a fiúkkal, vagyis hogy tombolhassak a koncertjükön. El sem hiszem.
Anya: pedig itt az ideje. Menj, fürödj le, készülődj. Nem sokára indultok.
Én: Oké.
Elnyújtóztam hosszasan a fürdőkádunkban. Már majdnem elaludtam, mikor anya szólt be hogy fél8 van. Gyorsan összeszedtem magam, felöltöztem, beszárítottam a hajam, tettem fel egy alap sminket. És már lent is voltam a nappaliba, ahol Nikol anyuja, apuja, én anyukám, Ádám, és Nikol várt.
Ádám: Indulhatunk, én már kitettem a bőröndöd a kocsiba.
Én, és Nikol egyszerre mondtuk csillogó szemekkel, hogy igen.
Beült mindenki a kocsiba, amit Nikol apukája Gézabá vezetett.
Hátul Nikol, én és anya ültünk, elől Ádám, és Nikol anyukája. Negyed 9-re értünk a reptérre.

Ádám elment megvenni a jegyeket. Addig mi búcsúzkodtunk.
Gézabá’: Aztán jót ne halljak rólatok!
Lizi néni: Szedjétek szét a fiúkat!
Én: Áh nem bántjuk.
Nikol: addig haza nem jövünk, amíg nem lesz autogramja, és közös képe Liammal.
Anya: Áh akkor minden este megvan mit fog nézni elalvás előtt.
Ádám fél órás sorba állás után mosolyogva mutatta a jegyünket. Amire nekünk is nagyra húzódott a szánk.
Ádám: Az a helyzet, hogy a csomagokat le kell adnunk a csomagmegőrzőbe, és az nem épp itt van, de még kaptok, 10percet Negyed 10-kor felszállunk a gépre.
Én: Oké, nagyon köszönöm ezt az utat, nagyon örülök neki. Anya, ha apa hazaér azonnal hívj fel.
Anya: Jól van kicsim, vigyázzatok magatokra jó, és érezzétek jól magatokat.
Lizi néni: Így van, és fogadjatok azért szót Ádámnak. És Szandi Liam nélkül haza se gyere.
Én: Értettem.
Megpuszilgattuk őket, kicsit sírtunk, majd elindultunk a csomagmegőrző felé leadtuk, és egyről a kettőre a gépen voltunk.
Elfoglaltuk a helyünket.
Én: Ádám, mikor fogunk oda érni?
Ádám: 16óra múlva.
Nikol: Király, te vagy a legrendesebb bátyus, a világon.
Én: Köszönöm, az utat.
Ádám: Gyertek nagy ölelés! Szandi, olya vagy nekem, mint a húgom. Amúgy Samanta nagyon vár már benneteket. Külön szobátok lesz. Nagyon szép házba lakunk, egyszerűen imádom.
Nikol: várom már!
Ádám: van még egy meglepetésem a számotokra. De nem is tudom, merjem-e közölni.
Nikol: Mond már!
Ádám: saját sofőrötök lesz, aki mindenhova fuvaroz titeket. Vele mentek majd a koncertre, ahova Samanta apuja VIP jegyeket szerzett.
Én: Mii?
Nikol: Ez király! És ez mit foglal magába? Nem tudod bátyus?
Ádám: A koncertet a legjobb helyről nézhetitek, és a végén találkozhattok a fiúkkal.
Nikol: Drágám, és hogy fogunk velük beszélni?
Ádám: 11év alatt nem tanultál meg folyékonyan angolul?
Nikol: Igaz, de neked köszönhetem.
Én: Én pedig apának, de ha nem jön ki előttük egy szó sem?
Ádám: Nyugodj meg! Tudsz előttük beszélni!
Nikol: mond csak bátyus, te kit láttál már közelebbről sztárt?
Ádám: Justin Bieber, Justin Timberlake, Rihanna, Jonas Brothers velük még beszéltem is, irtó jó fejek. Tehát a kint töltött 6évem alatt párral már.
Én: Ez Pazar! De jó! Áhh!!!
Ádám: pihenjetek lányok! Most már kicsit.
Nikol: oké!
Eszembe se jutott pihenni, bedugtam a fülem, és azon járt az agyam, hogy nem sokára Liammal találkozhatok. De elnyomott az álom. Mikor felébredtem már rég a levegőbe voltunk. Reggel 9-et mutatott az idő, de este volt tehát este 9 volt. Teljesen megzavart minket az idő átállás. Ádám látszólag hozzá szokott.
Nikol: mikor érünk oda?
Ádám: még egy jó 4órahossza. Nem vagytok éhesek?
Én: De én az vagyok.
Nikol: Én is az vok.
Ádám: Elnézést hölgyem, hozna nekünk 3 szendvicset, és 3*2dl őszi levet.
- Persze azonnal.
10perc sem telt bele, mi máris rendelt ételünket, italunkat ettük.
Nikol hozott társasjátékoz valószínű sejtette, hogy unalmas a repülés. Malmoztunk meg Ki nevet a végéneztünk. Az idő csak telt, egy kettőre már azt vettük észre, hogy a pilóta felhívja a figyelmünket, hogy kapcsoljuk be az övünket.  És készüljünk a leszálláshoz.

:) kitérő:)

Sziasztok!
Szeretnék megkérni mindenkit, aki olvassa a blogot, hogy írjon kommentárt:) 

MA KI JÖTT A RÉGEN VÁRT DAL, IMÁDOM!!!

imádom *-* jó kis dal, pont mint a többi, és azért vicces is kicsit:D


2012. október 27., szombat

2.3.rész =)


2.rész: Reggel
Elmentem lezuhanyozni, megreggeliztem, mert anya még aludt, ki tudja mikor jött haza a munkából. Felmentem a szobámba gépezni, olyan 7körül hallottam, hogy anya is felkelt. Lementem hozzá a konyhába.
Én: Szia anya!
Anya: Hát te? Már fenn vagy?
Én: Kidobott az ágy.
Anya: 11.-re mennünk kell a Mamutba a sorsolásra! Kicsim, kit vinnél magaddal?
Én: Nikol eljön velem.
Anya: Értem, de ő nem szereti a srácokat.
Én: De, ha van lehetősége eljönne velem.
Anya: Akkor jöjjön velünk ő is.
Én: Oké, akkor felkeltem.
Anya: Jól van.
Elindultam Nikolhoz, az ajtóban összeütköztem Ádámmal.
Ádám: Szia törpike!
Én: Neked is jó reggelt Ádám, nem vagyok törpike 
Ádám: Jól van na. Ne hari húzott magához, és megpuszilta a fejem tetejét.
Én: Nikol fenn van már?
Ádám: Igen fenn, mesélte a sorsolást, hát sok szerencsét.

3.rész: Meglepetés
Én: Köszi Ádám, de te hova pakolsz ilyen nagy sietséggel?
Ádám: Visszamegyek Londonba. Amúgy este 10kor indulok, és arra gondoltunk anyával, hogy itt a nyár, és ha nem jön össze a sorsolásos bizé, kijöhetnétek velem csajok, egész nyárra! És ami még jobb hír lenne neked, hogy június 24.-én One Direction koncert lesz a Sportarénába ott, és ha úgy jön ki akkor bejuttatlak titeket. Nikol még nem tudja, de a barátnőm édesapja színpad építő, és azt halottam, hogy a srácoknak is ő tervezi.
Ittam a szavait egy darabig. Majd végül mikor eljutott az agyacskámig a nyakába ugrottam.
Ádám: Hóhó, oké én is szeretlek, na de nyomás mond el Nikolnak!
Én: Imádlak Ádám! Köszönöm!
Bementem a házba ahol Lizí néni fogadott!
Én: Jó napot Lizi néni!
L: Alexandrám szia! –nyomott két puszit. Halottam, hogy Ádám elmondta a nagy hírt.
Erre egyszer vki a hátamon landolt. Hátrafordultam Nikol volt.
Én: Nikol! –öleltem meg.
Nikol: Neked is elmondta anya vagy ki?
Én: Ádám volt, de jó, utazunk Londonba.
Nikol: És láthatod a férjed urad Liamot.
Én: Ne is mond, de a sorsolásra el kellene mennünk.
Nikol: OKÉÉÉ!
Láttam, hogy most már Nikinek is tetszik ez az egész. Öltözz, és menjünk.
Már annyira nem számított, hogy nyerek-e vagy sem. Mert tudtam, hogy ha minden jól megy így vagy úgy, de láthatom őket.
Mikor beértünk az ajtón, anya nyakába ugrottam.
Anya: oké, tudom, hogy tudod a meglepetést, de ennyire ne legyél elemedben.
Én: Köszönöm anya köszönöm!
Anya: Apádnak is köszönd majd meg.
Apa üzleti úton van 1hónapig Bécsben, és csak skypon beszélünk, vagy telefonon. Igazából nekünk a pénz nem probléma, ahogy Nikoléknak sem.
Felmentünk a szobámba összepakolni. Mert ma indulunk Londonba, ha, minden jól megy, és az egész nyarat ott töltjük, ez annyira hihetetlen.
Anya: El akartok még menni a sorsolása?
Én: Szerintem felesleges elmenni.
Nikol: Úgysem nyernénk, de attól elmehetnénk ruhát venni.
Én: benne vagyok
Anya: Jó menjetek!

2012. október 24., szerda

Bevezetés, 1rész



Bevezetés

Hétfő kora reggel van, én úton vagyok a suliba. Buszon ülök és hallgatom a számomra kedvelt dalok egyikét, ami nem más, mint One Direction- One Thing. Egy jó kis pörgős dal. Gondolataimba elkalandoztam, hogy milyen jó lenne, ha csak egyszer egy másodpercre találkozhatnék Liammal. Liam Payne annyit kell róla tudni, hogy egy One Directionös tag. Nekem személyes kedvencem, olyan kis csendes romantikus, és kedvesnek tűnő fiú. Egy álom pasi. A nagy elmélkedésemnek az a fura női hang szakította meg: „ A következő megálló a Széchényi István Középiskola, és Szakiskola. Király gondoltam magamba. Neki rugaszkodtam a leszállásnak. Beérve a terembe unott, és fáradt arcokat láttam magam körül. A fiúk épp nevettek valamin. Kiszűrődő zajok a fiúk beszélgetéséből: „Nézd már ez, hogy néz ki, Istenem ezek is olyan melegek, mint nálunk SP. One Direction- Egy irány” Erre felkaptam a fejem. És odaszóltam az egyiknek. –Tamás, ha majd megnéztétek az újságot, elkérhetem. Kíváncsi vagyok, mi történt a hétvégén ebbe a kis országba. -
Válaszként csak egy bólogatást kaptam. Egy 10perc múlva az újság már előttem hevert. Hm fogalmam sem volt, miről van szó a fiúkkal kapcsolatban. Egyszer láttam a nagy hirdetést: „Nyerj egy találkozást a One Directionnel! Gyere, vásárolj nálunk 5000Ft felett, és nyerd meg az utad Londonba! Legyél te az első, akinek megadatik-e szerencse! Hm mérgembe összecsaptam az újságot. Honnan szerezzek 5000Ft-ot. Áh, na mindegy. Elég gyorsan eltelt a mai suli idő. Mikor hazaértem, anya sütivel várt, de nekem semmi kedvem nem volt jó pofizni.
Anya: mi a baj életem?
Én: Semmi anyu, csak rossz napom volt ma.
Anya: El kellene mennünk, bevásárolni, kong a konyha az ürességtől.
Erre felcsillant a szemem.
Én: Anya mi lenne, ha a Spárba mennénk most kivételesen?
Anya: Mit akarsz te a Spárba? 
Én: Anya, reggel olvastam egy újságot, ahol lehet részt venni sorsoláson, egy út Londonba a One Directionhöz.
Anya: Kincsem úgy sem te leszel a nyerő, de ha ennyire hiszel, az ilyenbe menjünk.
Elindultunk jó megpakoltuk a kocsinkat. Anya 15780Ft hagyott ott, kaptunk egy kupont ki kellett tölteni és bedobni. Felcsillant a szemem, anya rám nézett.
Anya: Na jól van kitöltöm, de ha nem nyersz ne légy csalódott. Megpróbáltuk.
Elolvastuk a feltételeket, majd úgy láttuk, hogy ez így elég reális. És még vihetek magammal egy embert, de nekünk kell elutaznunk nincs kísérő. Az ajánlat 18éven aluliaknak szól. 1hétig lehet kint lenni a fiúkkal. A sorsolás június 16.-ára esik. Az út pedig Július 16-23.-ig tart. Ma május 28.-át írunk.

1Rész…
Egyre lassabban teltek a napok, az iskolának lassan vége 13.-a van. Már csak 2nap. Minden nap úgy aludtam el, hogy arra gondoltam, h bárcsak én mehetnék Londonba a fiúkhoz. 17évesen azt hiszem, el lennék velük. Nem ugranék rájuk. Nem süketülne meg tőlem Niall. Feküdtem az ágyon mikor azt vettem észre h valaki rám ugrott. A barátnőm volt, aki pontosan tudta h mekkora nagy One Direction fan vagyok, bár ő nem szereti őket.
Én: Nikol! Megtennéd, hogy lemászol rólam?!
Nikol: Bocsi Szandim de ez olyan jól esett. Mizu? Mi ez az ágyba fekvés.
Én: Nikol, ha lenne rá lehetőséged, hogy elmenjünk ketten Londonba, eljönnél velem?
Nikol: Megyünk Londonba?? Mehetek bátyám után? Úgy hiányzik. Még jó hogy jön haza holnap. Beleörülök, annyira szeretem. 
Én: Nem! De, ha lenne lehetőséged eljönnél velem, persze a One Directionös fiúkkal kellene találkoznod.
Nikol: Miről fecsegsz?
Én: Hát tudod, tudom, hogy nagyőrültség, de olvastam múltkor azt a hirdetést, és anyával elmentünk vásárolni, és jelentkeztünk az útra.
Nikol: Még mindig nem tudom miről beszélsz!
Én: Istenem, a Spar hirdetett egy olyat, hogy 18éven aluliak részére, hogyha 5000Ft felett vásárolsz kapsz egy kupont, amit bekell dobnod egy ládába, sorsoláson veszel részt, és találkozhatsz a One Directionnel! Eljönnél velem, ha összejönne, bár tudom, úgysem fog.
Nikol: Már értem. Én utálom a nagyképű Harryt, a répazabáló Louist, a kanalaktól rettegő Liamot, és a beképzelt Zayn-t, és ne is beszéljünk az ír Niallról.
Én: De Nikol létszíves, szerintem egyik sem olyan, amilyenek elképzelted őket!
Nikol: Drága barátnőm 17éves vagy NŐLJ MÁR FEL!! Ne álomvilágba élj!
Én: Igazad lehet. – Látta rajtam, hogy ezzel elpusztított. Próbálta helyre hozni.
Nikol: Figyelj! Ha arról van szó, hogy nyersz, elmegyek, hisz te vagy az én „testvérkém”, és igenis veled megyek, és jó kislány leszek.
Én: köszönöm. Nikol, nagyon fáradt vagyok, nem baj, ha most alszom?
Nikol: Nem baj, aludj jól jó éjt!
Kiment Nikol, én elmentem fürdeni, aztán ágyba bújtam.
Nikolról, annyit kell tudni, hogy a szomszédunk pisis baba korunk óta ismerjük egymást, egy oviba jártunk, ahol az anyukája volt az óvó nénink. Sajnos nem egy iskolába kötöttünk ki általános után, de nagyon szeretjük így is egymást. És amikor van időnk egyből megyünk egymáshoz. Nincs is más barátnőm rajta kívül, és ezzel ő is így van.
Gyorsan elaludtam az este. Az utolsó előtti nap a suliban, le kell adnunk a könyveinket, meg alá kell írnunk csomó lapot. 4óra volt megtartva, aztán mehettünk haza. Annyira jó idő volt, hogy anya úgy döntött, feltölti a medencét. Mire haza értem már tele volt a medence. Anya nem volt, otthon mivel délutános, és dolgozik. Áthívtam Nikolt fürdeni. Annyira jól éreztük magunkat. Nikol áthozta a bátyát, aki most jött haza Londonból. Ádámnak hívják.
Nagyon helyes fiú, de van egy barátnője, akit Samantának hívnak.
Nikol: Ádám, mesélj Samantáról, mi a teljes neve, hogy néz ki mikor mutatod be nekünk?
Ádám: Majd megismered karácsonykor!
Én: Ne kíváncsiskodj! Le lettél rázva.
Este 9kor mentek haza. Nikolék. Én fáradtan bezuhantam az ágyba. Reggel nyűgösen keltem, pedig ma van az utolsó nap a suliba. Mikor beléptem a terembe mindenki a padon ült. Ma vagy volt tanár vagy nem volt. 3.óra után haza engedtek minket. Elmentem egyedül vásárolni. A boltba, hagytam 15.000Ft-ot. Vettem 3király felsőt, és egy fekete cső farmernadrágot.
5körül értem haza. Átöltöztem, majd úsztam egyet a medencében. Csináltam vacsorát, majd
lefeküdtem aludni. Reggel kidobott az ágy már 5kor felkeltem. Egyáltalán nem voltam fáradt. 

2012. október 23., kedd

Üdvözlés

Szia kedves olvasó!
Beatrixnak hívnak, és mint látod egy One Directionos blogot kezdtem el csinálni. Ez nagyon új még nekem, egy másik tárhelyen kezdtem, de nem tetszett tehát költözködöm. A történet részeit megpróbálom egyenlőre 2naponta hozni, bár a másik blogomnál eddig naponta vittem, de mind egy is. Szeretném, ha szólnál, ha valami nem tetszik. Előre is jó szórakozást!
Üdvözlettel: Bea