47.rész

Sziasztok! Szégyen a fejemre! Ne haragudjatok, hogy ennyire elhanyagolom a blogot, de az érettségi tényleg...meg igazából kommentet sem kapok :( Olvassa egyáltalán valaki???!!! Egyébként ez mai termés egy nap alatt írtam meg. NE haragudjatok, ha van benne elírás, kicsit fáradt vagyok! Jó olvasást puszi!  

Az autóút eléggé csendben telt. Iszonyú hányingerem lett mikor kiléptünk a limuzinból. Rengeteg rajongó állt ott. Én előre slisszantam, amíg a fiúk képeket, és autogramokat osztogattak. Az ajtón belül szinte beestem. Az ámulattól, ami ott várt, ez még rosszabb volt, mint kint. Kamerák mindenhol, és fotósok. Hirtelen nem tudtam merre menni. Lecövekeltem az ajtóban. Mikor egy nem igazán kedves nő szólított meg?

- Nem szabad bejönnöd, menj ki! Rajongóknak belépni tilos. –krákogta fülsértő hangján, elolvastam a névjegykártyáját, amin oda volt írva, a neve, és hogy ő a portás.
- Öhm…öhm…- nem nagyon jött ki a hangom a torkomon. Szerencsére a fiúk épp belibbentek azon a nagy ajtón, óriási mosollyal az arcukon. Liam a kezemért kapott. Mire én csak nagy szemeket eresztettem rá. Kezem nagyon izzadt, és mint a kocsonya remegett. Iszonyú lámpaláz uralkodott el rajtam, sose éreztem még ilyet.
Mitől félek? –kérdeztem magamba- bár a választ tudtam jól. A nő nagy szemekkel nézett ránk, hogy Liam megfogta a kezem, majd egyből kedvesebb hangnemre váltott:
- Elnézést nem tudtam, hogy ön öhm, sajnálom…-mondta
- Nem gond, Liam mehetnénk már valamerre. –kérdeztem halkan.
 A portához nem sokkal később egy kedves korombeli lány jött, aki elkísért minket az öltözőkhöz. Nyugodtan viselkedett a fiúk közelében, Niall szeme mintha megcsillant volna.
A lány kinyitotta az ajtót, betessékelt minket. Nagyjából elmondta Paulnak a forgató könyvet, majd elköszönt, és kiment.
- Ah de csodálatos lány! – sóvárgott a lány után az ír manónk.

- Niall szedd össze magad! –mondta szigorúan Paul. –Tudod, hogy nem jöhetsz össze olyannal, akinek egy kicsit is köze van a médiához.
Erre a kijelentésére Paulnak nagyon meglepődtem. Nem bírtam ki, hogy ne mondjam el erről a véleményem, hisz örülnie kellene, hogy Niall végre barátnőre tenne szert.

- Paul ne haragudj, hogy ebbe beleszólok, de szerintem attól, hogy a tévénél dolgozik nem biztos, hogy olyan amilyennek gondolod.
- Hát drágám itt a baj, hogy NEM BIZTOS.- felelte egyből
Majd elkezdte mondani a dolgokat, tájékoztatott, hogy engem majd Liam fog bekísérni, de előtte a fiúk adnak egy rövid interjút. Persze 2mp-re sikerül elfelejtenem, hol vagyok, de ez a férfi, egyből eszembe jutatja. Majd miután elment, bejött egy másik nő, aki elvitte Harryt, és Louist. Mint utólag megtudtam fodrászkodnak, majd öltöztetik őket. Szegény emberkéket, akik azzal a két tökfilkóval foglalkoznak, biztos, hogy az egekbe lesz a kedves TV munkatársak vérnyomása. Niall elkezdett hisztizni, hogy ő mennyire éhes, és elmegy megkeresni a büfét, felajánlottam, hogy segítek neki megkeresni, hisz így legalább nem kell egy helyben toporzékolnom az idegesség miatt. Niallön látszott, hogy bántja valami. Olyan kis csendes volt.
- Niall mi a baj? Látom, hogy van valami. –tettem a kezem a vállára.
- Néha annyira utálok híres lenni, annyira korlátozva vagyok, mert bárhol lekaphat egy fotós, és Simon is utál, Paul az meg mindig megtalál.
- Ne mondj ilyet. Niall csodálatos ember vagy. Legyél híres vagy sem, tudod remek srác vagy, aki azt mondja, hogy ez nem így van, az nem is ismer.
- Néha annyira megbánom, hogy jelentkeztem az X- faktorba.

- Héj nélküled nem lenne a One Direction, One Direction!

Végre láttam, hogy elmosolyodik, majd kedvesen megölelt. A híres ír ölelés, tényleg valami ereje van, egy kicsit engem is megnyugtatott.
- Nem akarlak elrettenteni, de ha van eszed nem mész be oda. –értette színpadra.
- Hm? Nem értelek, miért?

- Ha belépsz, akkor az életed meg fog változni. Persze tudom, hogy már nagyjából mind egy, hisz a bejáratnál több kép is készült rólatok.
- Tudod ezzel most egyáltalán nem segítettél! –mondtam picit sértődötten.
- Figyelj, felejtsd is el, tudd, hogy bármi gáz van a fiúkkal mindig ott állunk melletted, és Liam mellett. –ölelt meg immáron féloldalasan, másik kezével pedig egy irányba mutatott –hm, éreztem az étel illatát.
Odapillantottam, és a büfé volt előttünk. Vett magának 3db szendvicset, meg gumicukrot. Leültünk egy asztalhoz a kantinba. A gumicukrot kibontotta, és elém tolta.
- Sose adok belőle senkinek, de neked most igen. –nyújtotta felém
- Hálám üldözni fog Niall, de egy falat sem megy le a torkomon. –toltam visszafelé. Megvártam, míg benyomja a 3szendvicset. Majd visszament még a büféhez, és kért chipset, rágót, mogyorót, még 5csomag gumicukrot, és még 4 szendvicset. Kis haspók. Fizetett, majd elindultunk az öltözőkhöz. A lány, aki az előbb bekísért minket az öltözőbe megint a folyosón flangált. Niallra kedvesen mosolygott, Niall a kedves gesztust szintén egy mosollyal köszönte meg. Benyitottunk, ám Liam, és Zayn helyett, Harry, és Louis ült ott, most már teljesen kész, és persze mint mindig most is baromkodtak. Niall hozzájuk vágott egy- egy zacskó gumicukrot. Mire Harry felhorkant:
- Mi van ma?
- Semmi, csak kaptál gumicukrot, hogy örüljenek a göndör hajfürtjeid. –mondta Niall
Harry, mint egy kisgyerek egyből neki állt elpusztítani az édességet, ő is kínált, de én fejrázással elutasítottam azt. Csendben ültünk tovább, a fiúk relaxáltak, én pedig már az idegességembe, kis híján eltörtem az ujjaimat. Nem sokkal később visszajött Liam, Zayn. Liamnak nem sok mindent kellett a hajával csinálni. A nő ismét jött, és most megkért engem, és Niallt, hogy menjünk vele. Ám mikor be akartam toppanni Nial után a szobába, csak kedvesen rám szólt, hogy nem. Majd kinyitott nekem egy másik ajtót. Egy pasi állt ott egy fodrász pasi.
- Ő itt Steven! –mondta kedvesen a nő. –ő lesz ma a fodrászod, és a sminkesed. A ruhákat kikészítettük, de majd Steve segít.

- Tehát te lennél Liam barátnője. –nyújtotta felém a kezét Steve
- Jó napot kívánok. Igen, Szandinak hívnak. –mondtam, és elfogadtam a jobbját.

- Nyugodtan tegezz. Nem vagyok én olyan öreg, csak 26 vagyok.
- Oké, hát akkor, szia! –mosolyogtam rá.

Beültem a székbe, és csak néztem, hogy mit csinál a hajammal. A végén csak egyszerűen felkötötte. Oké, tehát azért kellett fodrász székbe üljek, hogy befonjon két tincset, és összetűzze azokat?
- Hogy tetszik? –kérdezte, mintha valami különleges hajkoronát csinált volna, persze ezt el sem várom, sőt örülök, neki hogy egy ilyen hétköznapi hajat csinált, amit én is meg tudok csinálni, és nem is áll rosszul.
- Jó olyan hétköznapi. –feleltem
- Te is olyan hétköznapi vagy, azért gondoltam. A sminked azt is megcsinálom. –lelkesült fel. Bement egy szobába, és kihozta a ruhát, amit ma rám szántak. Nem volt semmi extrém benne első látásra, de amikor megláttam a magas sarkút. Az arcom is elfehéredett. Szoktam használni, de nem ilyet. Ráadásul ránézésre látszik, hogy iszonyat kényelmetlen.  Egyébként is egy kockás női inghez, és egy fekete csőnadrághoz jobban mutat egy fekete tornacipő.

- Mi a baj? Nem tetszik? Öhm, ez mindenkinél be szokott válni.
- Teljesen jó, de én azt ott nem veszem fel. –mutattam a magas sarkúra.

- Áh, gondoltam erre is. Öhm várj egy picit.
Bement halottam, hogy pakol valamit, majd kijött egy piros magas szárú Converse cipővel, mert ugye az ing, ami rajtam van piros. Egyből rábólintottam.

- Le se tagadhatnád, hogy Liam barátnője vagy. –mondta
Visszaültem a székbe, majd Steve dobott fel egy gyors halvány sminket. A végeredmény nem is lett olyan rossz. Olyan hétköznapi. Visszasiettem a fiúkhoz. Le akartam ülni Liam mellé, ám ő az ölébe rántott bele. Mire összefejeltünk egy kicsit. Adott egy apró csókot, és a kezébe vette a kezem. És ujjbegyével simogatta bőröm. Reménykedtem, hogy az izgulás, majd alábbhagy, de egyszerűen nem engedelmeskedett.
- Minden rendben lesz. –suttogta a fülembe. És megpuszilta az arcom. Louis és Harry feléledtek, és elkezdtek bohóckodni jöttek a Larry percek. Csodálkoztam, hogy barátnőm nincs itt az ő szerelmével. Már jó rég beszéltünk, de biztos lesz időnk, hisz a fiúk holnap elmennek, amint ebbe belegondoltam a szívem egy kicsit megrepedt.  Az ajtó nyitódott, és Paul lépett be rajta, miszerint a fiúknak menniük kell, én elmentem a színfalak mögé egyenlőre. Adtam egy puszit Liamnak.
A műsorvezető megjelent, majd köszönt a fiúknak, és gyorsan kiugrott a nézőtér elé.
- Jó estét! Sziasztok! –integetett a közönségnek. Akik lelkesen ujjongtak. Akkor nézzük mi lesz ma az adásba. Érkezik hozzánk a One Direction, akiknek holnap kezdődik Európai turnéjuk, és beszélgetek velük a barátnőkről is. Második vendégem Jamie Oliver lesz, aki főz nekünk valami finomat, majd nem utolsó sorban Adam Sandler, akivel új filmjéről fogok beszélgetni. Tartsatok velünk. –elvándorolt egy nagy kanapéhoz, ahova leült, és onnen folytatta tovább mondókáját. – Érkezzen akkor a Föld leghíresebb tini bandája, a One Direction.
A nézőtér felbolydult. Lányok százai kezdte el törölgetni a nézőtéren a szemüket, és sikítani torkuk szakadtából. Kicsit meg is ijedtem. A fiúk leültek a másik kanapéra.
- Sziasztok srácok! Mi újság? Hogy vagytok? Főleg te Liam, minden rendben?
- Igen természetesen, most már minden jó. –felelte Liam
- Ennek örülünk. Fiúk mit gondoltatok, mikor megtudtátok, hogy mi történt Liammal?
- Nagyon megijedtünk mind, de szerencsére jól van! Rendben van. –mondta Harry
- Amnéziád volt, jól tudom?
- Igen, egy rövidebb ideig tartó, de már emlékszem mindenre.

- Holnap turnéra mentek! Várjátok már?
- Igen! –hangzott egyszerre a válasz. Majd Zayn folytatta: Csodás a rajongókkal tombolni a színpadon, ez az egészben a legjobb.
- Igen tényleg remek, főleg mikor répa jelmezbe jelennek meg. –helyeselte Louis.

 - Vagy csak simán mikor Harryt piszkálhassuk. –mondja Liam.
- Ezt turné nélkül is teszitek, mindig a legkisebb találjátok meg! –mondta Harry. –mire mindenki nevetett.
- Lesznek meglepetés dalok?
- Igen, nálunk az mindig van. –mondja Niall.
- Szüleitek veletek tartanak?
- Nem, de az első koncerten mindenki ott lesz, aki fontos nekünk.
- Liam neked a volt barátnőd is ott lesz! Hogy-hogy?
- Kellett egy koreográfus, és Dan nagyon tehetséges, nem lesz ott minden koncertünkön, hisz ő csak megmondja mikor hogy kellene állnunk, hogy kicsit mutassunk együtt valami színpadi képet. –felelte Liam
- Értem! –jelentette ki a nő.

- Nem rég volt a Red Nose Day, előtte pedig kint voltatok Ghánában. Milyen volt?
- Szörnyű volt, de mégis jó. –mondja Harry
- Kifejtenéd?! –kérte a műsorvezető
- Borzalmas volt látni, és átélni azt, amit ott átéltünk. Még most is beleborzongok. Sok kisgyerek éhezett. –fejezte ki nehezen magát Harry
- Ez a dolog sok mindenre tanított minket. –mondta Zayn
- Te nagy összeget adományoztál az egyik alapítványnak. Sokan büszkék rád. –hozta fel a műsorvezető a témát. Zayn erre csak kedvesen mosolygott, de nem szólt.
- Klipp is készült a Red Nose Day tiszteletére, amit ott elő is adtatok. Gratulálok hozzá! Azt javaslom nézzük, most meg hátha nem látta még valaki.
Ekkor benyomták a klippet. Hozzám odalépett egy nő, aki rám szerelte a mikroportot. Innentől tudtam, hogy nem sokára én is ott leszek a fiúkkal a kanapén. Paul odalépett mellém.
- Izgulsz? –kérdezte kedvesen
- Nagyon. Félek, hogy- hogy fognak fogadni.
- Találkoztál már rajongóval! Minden rendben lesz. Tanja nem vérmes. –tette a vállamra a kezét. Aha, akkor Tanja így hívják. A klipp pedig lejárt.
- Igazán jó kis klipp lett. –dícsérte meg Tanja.
- Köszi! –mondták egyszerre a fiúk.
- Mi újság van a lányokkal srácok? Harry?
- Megvagyunk a barátnőmmel. Nehéz lesz a turné.
- Zayn? Niall? Louis?
- Én nekem megvan Perrie. Tejesen rendben vagyunk.
- Múltkor volt valami vita, hogy megcsaltad. Ez igaz?
- Nem! 1× csaltam meg, de az sem volt több egy csóknál, és nem most volt. Mindennél fontosabb nekem! –jelentette ki Zayn.

- Niall? Te még mindig vársz az igazira, jól tudom, vagy van valaki?
- Nem nincs senki, így van, én még várom a hercegnőmet, aki kirángat az unalmas hétköznapokból. –ezen ismét mindenki jót nevetett, hisz a fiúknak nem épp unalmasak a napjaik.

- Louis? Hogy van Elenor, és a liba, él még?
- Igen mind ketten jól vannak. A liba El anyukájánál van!
- Hát Louis nem hazudtoltad meg magas ismét. –mondta nevetve Tanja.
- Liam, Liam. Jól tudom, hogy neked is elrabolták a szíved?
- Igen! A világ legeslegjobb lányát kaptam meg. –mondta nagy mosollyal.
- Elhoztad ma nekünk ide őt, ugye? Beszeretnéd, mutatni, jól tudom?
- Igen, ez lenne a célom.
- Akkor parancsolj! –irányította ki Tanja hozzám életemet.
Ott álltam, ha eddig ideges lettem, most akkor nem is tudom, már mi vagyok. Liam kiszaladt hozzám. Megkérdezte, hogy minden rendben van-e. Bólintottam. Átkarolt, és a fülembe súgta, hogy nem lesz semmi baj, majd összekulcsolta a kezünk, és elindultunk a színpadra. Zayn, és Harry átkerült a műsorvezető mellé. A közönség tapsolt, voltak, akik sikítoztak, de volt egy két huhogás is. Oda értünk a többiek elé. A műsorvezető kezet fogott velem, bemutatkozott, majd leültem Niall, és Liam közé.

- Szandi, kérlek, mesélj egy kicsit magadról. Hány éves vagy? Honnan jöttél? És hogy ismerted meg ezt az 5fiút.
- 18éves vagyok, Magyarországról jöttem. Az egyik ismerősöm édesapja ismerte a fiúkat, és összehozott egy találkozót. –próbáltam kipréselni magamból valami értelmeset.
- Tudom gonosz kérdés, de directioner voltál esetleg?
- Szerettem, és szeretem is még mindig a fiúk zenéjét, de nem téptem volna le róluk a ruhát.
- Igen csak épp kis híján elájultál, mikor megláttál. –emlékeztetett Louis.
- Igen mert fejbe dobtál Kevinnel. –vágtam vissza. Mire mindenkire elkezdett nevetni.
- Hát, ha túrázni akart menni. –védte magát

- Látom, mindegyik fiúval jól kijössz. Mikor Liam kórházba került volt egy kis konfliktusod a médiával. Javult a helyzet?
- Már próbálom szokni, bár most is ideges vagyok egy kicsit, nem szeretek központba lenni. Megijedtem igen, sokan voltak, és mindenki a számba dugta a fényképező gépét. –rázott ki a hideg az emléktől.

- Elmentetek együtt egy hétre pihenni. Hol voltatok pontosan?
- Cannesben voltunk. Kipihentük a dolgokat. Egy kicsit helyre kellett jönnünk. –válaszolt Liam, és közbe megszorította egy kicsit a kezem nyugtatásképpen.

- Te sem tartasz a turnén a fiúkkal? –nézett rám Tanja.

- Nem sajnos az iskola miatt nem tudok, de az összes Anglia koncertjükön ott leszek, vagyis megpróbálok ott lenni.

- Ki az a fiú a csapatba, akivel még jobban ki jössz, akivel meg tudod osztani, ha valami gond van. Természetesen Liamon kívűl.

- Mindegyikkel nagyon jól kijövök. Mindenkihez mernék a problémáimmal fordulni, és ez a srácok részéről sem tabu téma felém.
- ez így igaz. –helyeselte mindenki

- Na. hát akkor a csapatban van már egy Dady Direction, most már jött egy Mommy Direction is. Örülök, hogy itt voltatok, szívesen beszélgetnék még, de az időnk lejárt. Szeretnék sok boldogságot kívánni nektek, és köszönöm, hogy eljöttetek. Ők voltak a One Direction.
Kimentünk a színpadról. Végre már. Kicsit lenyugodtam. A fiúk megölelgettek, és biztattak, hogy jó voltam nagyon. Visszaöltöztünk, majd Liammal kézen fogva léptünk ki az épületből. Pár fotós villogtatta a vakukat, beült mindenki a limuzinba. Haza mentünk átöltözni, majd elmentünk étterembe, ahova a többi lány is csatlakozott. Este pedig egy bowlingpartyt terveztünk. 

46.rész

Meghoztam az új részt! Tudom rengeteget vártatok rá 10000 bocs! Volt fontosabb dolog is mint a blog! :(

46.rész:
Nyugi volt körülöttünk. Anyukája, és édesapja a konyhába ügyeskedtek, ő pedig a karjaim közt pihent. A szívem is megkönnyebbült, hogy elmondtam neki az igazat. Apukája kiszólt, hogy kész a vacsora, és hogy menjünk enni. Nehezen tápászkodtunk fel, de végül csatlakoztunk a két szülőhöz. Az asztalon gőzölgő pizza beindította a nyálcsatornáinkat. Istenien nézett ki, és az illata is isteni volt.

Anya a szalámis pizzára cukrot tett?! Ez borzalmas. Nem is értem, hogy kívánhat ilyet egy ember, de egyébként úgy tűnt ízlik neki. Szegény olyan fura kajákat eszik mióta terhes. Liam, és apa csak édesen kuncogtak rajta.
- Szeretnétek estére kettesben maradni? –kérdezte anya
- Hm miért? –néztem rá fülig elpirulva.
- Tudjuk, hogy Liam nem sokáig lesz itt, mármint hogy holnap után kezdődik a turné. Gondolom, így még szeretnétek kicsit egymás társaságát élvezni.
- Sajnos tényleg mennünk kell turnézni, bár most semmi kedvem itt hagyni Szandit.
- Hé, ez a munkád ennek élsz, és nagyon jól csinálod! Öröm titeket nézni, ahogy a színpadon szórakoztattok. És akár mennyire nem akarom, hogy menj, annyira akarom, hogy elmenj.
- Szeretlek!

- Igen tudom Liam, és én is szeretlek.
- Anya, jövő héten visszamegyek keresztanyuhoz egy hétre nem baj? Aztán úgy is suli.
- Nem, dehogy baj! Ma felhívom akkor, és megkérdezem, hogy tud-e fogadni.

- Holnap bemegyek Liammal az egyik stúdióba interjút adunk. Ugye ez sem lesz gond?
- Hogy mi? Tv-be akarsz szerepelni? – akadt ki apám
- Apu, hát történt egy két dolog, ami miatt igen, tudom, hogy azt mondta, hogy kihagyom a médiát, de ez az első és az utolsó.

- Remek, persze hogy is gondolhattam volna, hogy nyugiba le tudjátok ezt rendezni. Liam egy szerencséd van, hogy bírom a burád. –mondta apa, de a végét már mosolyogva
- Köszönöm! Ígérem, vigyázok rá, mindig!
- Amíg te nem leszel itthon, addig mi ezt megtesszük helyetted. –mondta anya, és megsimította a vállam.
- Tudok magamra vigyázni. –kértem ki magamnak.
- Hát persze kicsim. Na, figyelj, rátok hagyjuk a házat, beszélgessetek nyugodtan. Jó szórakozást! –adott puszit anya a fejemre.
Felálltunk az asztaltól. Anya és apa elmentek öltözni. Mi pedig kézen fogva felsétáltunk az emeletre. Liam átkarolta a derekam, beleültünk az ágyba. Így kezdtünk el beszélgetni, ami abból állt, hogy mennyire jó hogy egymásra találtunk. Holnapi nappal kapcsolatban is adott egy két instrukciót. Azért félek, mert miután kilépünk a stúdióból, meg fog változni az életem. Csak abban reménykedem, hogy azt, amit a kórháznál át kellett átélnem, azt még egyszer nem kell. Szerencsére van hova menekülnöm. Nagyon sokat számít, hogy egy kicsit el tudok majd bújni a világ elől, bár tudom, hogy Magyarországon is rengeteg directioner van, de talán ők annyira nem elvetemültek.
- Tehát mégis haza mész? –törte meg a nyugodt csendet Liam
- Ühüm! Szükségem lesz egy pici nyugira.
- Szeretném, ha az összes Londoni koncerten mellettem lennél, persze az lenne a legjobb ha az összes koncerten velem lennél, de tudom, hogy ez még most nem megoldható. –jelentette ki. Ez a mondata jól eső melegséggel töltött el. Válaszom mi más lehetett volna, mint egy csók. Megsimogattam az arcát. Nagyon édesen csillogtak a szemei. Nagyon nehéz lesz a búcsúzás.
- Holnap eljössz a próbára? Minden szabad percet, és másodpercet veled szeretnék tölteni. –kérdezte.
- Elvenném a figyelmed, Paul kiakadna. –mondtam mosolyogva, mert elképzeltem, ahogy kiakadt.
- Lenne kinek énekelnem, sokkal jobban tudnék teljesíteni.
- Megkérdezzük Pault, hogy mit szól hozzá, persze csak holnap. Interjú után, mert előtte szerintem nem leszek jó állapotba.
- Ott leszek melletted, fogom a kezed. Édes leszel, gyönyörű és aranyos, mint mindig. El fognak tőled ájulni.

- Ühm Liam, ez túlzás.
- Nem kicsim, ez nem az. Anyudék jönnek a koncertre?
- Hát nem tudom, meg sem kérdeztem tőlük.

- Akkor majd én megteszem, meghívom őket. Mindenkinek ott lesz mindenkije, aki fontos, és nekem a szüleid fontosak. Apukáddal nagyon jól kijövök, és volt kitől örökölnöd a kedvességed. A történtek után nagyon hálás vagyok nekik, hogy megbocsájtottak nekem. 
- Nem haragtartó emberek, és pontosan tudják, hogy boldog vagyok veled.

- Nem mindig voltam veled ilyen, gondolj csak vissza egy héttel ezelőtt a kórházba feküdtem, a saját baromságom miatt. Én tényleg nem tudom, hogy, hogy köszönhetném meg nekik, hogy még mindig megengedik, hogy a lányuk körül legyeskedjek. Szégyellem magam, hogy mindig bántottalak. Teljesen meghülyültem, nem tudom mi üthetett belém, de azt most tudom, hogy sose akarlak elveszíteni.
- Megbántad, újra kezdtük, én is buta voltam, véleményt kellett volna mondanom, nem csak mérgelődni. Dani érdekes lány, nem fog rólad leszállni ebbe beletörődtem, hát legyen, de nem engedem, hogy elvegyen tőlem. Meg fogok tenni mindent, hogy ne kelljen Daniellehez menned.
- Nem soha nem tenném még egyszer. Szép volt a kapcsolatunk, jó volt vele lenni. Gyönyörű éveket éltünk át, de egyre jobban eltávolodtunk egymástól, a végén ez már csak a testi kapcsolatról szólt, és nekem sem és ez neki sem volt jó. Próbáltam vele barátként maradni, de látod, ezt, ahogy tudta megtagadta. Nem volt olyan, amilyen most. Nem viselkedett sosem így. Elhidegülés miatt mentünk szét, egyikünknek sem volt semmi baja a másikkal, csak nem szerettük már a végén egymást.

- Remélem, tényleg minden rendbe jön köztetek, és legalább tudtok egy jó munkatársi viszonyt kialakítani.
- Nem, nem hiszem. Én nem tudom csak úgy megbocsájtani, amit tett.

- Ha valami gond lesz, szólj, kérlek, jó?

- Igen ez természetes. – felelte teljesen higgadtan.
A kiruccanásunk alatt megváltozott köztünk jó pár dolog. A bizalom, mint alapvető dolog kialakult. Az érzések sokkal szenvedélyesebb formát vettek. Iszonyat nehéz volt erre a kapcsolatra építeni, de úgy gondolom letettük az első pár alapkövet.

- Holnap eljössz velem vacsizni? Aztán elmegyünk valahova, és együtt tölthetjük az estét.  
- Igen, rendben van! Jó lesz így. Nézünk valami filmet? Biztos elfáradtál a sok rajongó a reptéren.

- Nem számítottam arra, hogy nem tudunk nyugodtan haza jutni. Ne haragudj.
- Nem haragszom, furcsa volt, ennyi embert még sose láttam egy helyen. Nagyon szeretnek titeket, jó persze ezzel tisztában voltam, de hű álmomba nem gondoltam volna, hogy több millió tini fog összegyűlni a reptéren.
- Borzalmas volt kiszabadulni onnan, féltettelek is. Nem esett semmi bajod, ugye?

- Nem semmi, egyben vagyok. –mondtam mosolyogva, és aggódásáért adtam egy csókot a szájára.
Kerestünk egy filmet az interneten, és elkezdtük nézni. Vígjátékot néztünk, sokat nevettünk rajta. Este elmentünk együtt fürdeni, de nem történt semmi olyan dolog, csak fürödtünk. Befeküdtünk a jó meleg ágyikóba, és már húztuk is a lóbőrt. Liam átkarolta a derekamat, és magához húzott. Annyira jó volt elaludni mellette. Az illata beszökött orromba, és nem akart onnan egykönnyen távozni. Végre az ágyam is kicsit Liam illatú lesz, talán így könnyebb kibírni a hónapokat, amik előttünk állnak. Mondjuk annyira nem lesz nagy gond, hisz rengeteget lesznek Londonba, mert 1-2napos szünetet itthon fogják tölteni, de lesz azért olyan, hogy egy teljes hónapon keresztül nem találkozunk, de utána kapunk egy két hónap nyugit, ahol csak kisebb koncertek, interjúk lesznek, na meg persze az új album. Kibírjuk, én tudom. Reggel nyűgösen ébredtem fel. Liam nem volt mellettem. Az órára pillantottam 7órát mutatott. Egyszer csak nyitódott az ajtó, és Liam jelent meg egy tálcával a kezében. A nyűgös hangulatom azonnal elmúlt, és egy hatalmas mosoly kúszott az arcomra.

- Szép, jó reggelt királylány!

- Önnek is herceg úrfi.
Letette az ágyra a tálcát, amelyen még meleg pék süti csak úgy ontotta az illatát, és a kimaradhatatlan rózsa is ott volt. Pár szem eper díszelgett még hozzá. Leült ő is, és elkezdtünk megreggelizni. Az eper szemeket egymással etettük. Néha váltottunk egy két csókot. Jól esett a törődése. Reggeli befejezettével kibújtunk az ágyból. Elmentem lezuhanyozni, és felvettem egy kis ruhát, és egy telitalpú cipőt. Feltettem egy kis sminket, és begöndörítettem enyhén a hajamat. Mikor kiléptem a fürdőből anya pont ment be a szobába, de az ajtónyitódásra visszafordult.
- Hű kincsem gyönyörű vagy.
- Te pedig elfogult. Jó reggelt anya! Milyen volt az estétek?
- Nagyon jól szórakoztunk. Ez a Joe igazán jó fej.
- Örülök, hogy jóba letettek. –öleltem meg.

- Hm, kellemes illat, ez tuti tetszeni fog Liamnak. –kacsintott.
- ANYA. –forgattam meg a szemeim, és elindultam a szobámba. Barátom már türelmetlenül, de türelmesen várt. Kész vagyok, mehetünk hozzátok. –jelentettem ki
- Oké gyönyörű. –fogta meg a kezem. És indultunk az ajtóhoz. Elköszöntünk anyától. Bepattantunk Liam autójába. Liam rám nézett mikor beültünk, és azt mondta, hogy: Hálás vagyok, hogy ekkora áldozatot teszel értem. Mondtam neki, hogy ez nem áldozat, hiszen szeretem. Az utón rádiót hallgattunk, beszélgettünk. Néha egy-egy pirosnál egy rövid csókot csentünk egymástól. Mikor megérkeztünk a házhoz, Liam beállt a garázsba, hisz mint megtudtam limuzinnal megyünk a stúdióba, ami fél órán belül itt lesz. Besiettünk a házba, sehol senki, nagyon csend volt.
- Ez nagyon furcsa. Sehol senki. Na neeee… elaludtak. –kapott észbe

- Keltem Harryt, meg Zaynt. – választottam ki a két legkönnyebb jelöltet. Szívesen választottam volna a vizes keltést, de nincs annyi időnk, hogy ezzel szenvedjünk.

- Akkor az enyém Niall, és Louis.
Elindultam gyorsan az emeletre, még jó hogy az ajtók meg vannak nevezve, mert a járást még mindig nem tudom. Benyitottam elsőnek Göndörkéhez. Amilyen sietősen benyitottam, olyan gyorsan is csuktam be vörös fejjel az ajtót. Tehát a pletyka igaz, a mi Harrynk szeret meztelenkedni. Liam jött ki Louis szobájából, és látta, hogy lesokkolva állok az ajtó előtt.
- Mi a baj? Nem akar felkelni?
- Én nem megyek be oda, Hazza szó szerint ádámkosztümbe van.
- Uh, el felejtettem bocsi, akkor menj Niallhoz, majd én keltem Harryt.
Benyitottam a szőkeséghez, aki eszeveszett hangosan horkolt. – Na, drágám előre sajnálom a lányt, aki veled fog aludni. –beszéltem az alvó Niallhoz, közbe csóváltam a fejem. Elkezdtem rázogatni óvatosan a vállát, de semmi. Niall. - Szólítgattam. Ismét semmi.
- Niall a fene a szőke fejedet, ha nem kelsz fel 2mp-en belül, lehívom az összes űrlényt az űrből, és elviszik az összes ételt a földről. –ordítottam bele a fülébe. Mire szegény úgy felugrott, és elkezdett kiabálni, hogy kaja, kaja. A hasamat fogtam az ír fiú szenvedésétől. Mikor már megnyugodtam elmondtam neki, hogy 20perce van elkészülni, mert elaludtak. Tovább mentem Zaynhez. Ő se nem horkolt, se nem volt meztelen, de annál nehezebb volt kirángatni az ágyból. Hiába kiabáltam neki semmi, olyan volt, mint egy tecchalott. Felmáztam mellé az ágyra és elkezdtem ugrálni, de neki háttal. Mire egyszer egy dömrögő hang kijelenti, hogy szép a bugyim, erre ráestem. Oké király.
- Édes engem nem zavar, de ha Liam meglátja.
A vörös arcomat, ha lehet még nagyobb pír öntötte el, és olyat vágtam a mellkasára.

- Elaludtál 5percet kapsz, hogy elkészülj!
- Hogy mi?????- kérdezte, de úgy hogy hangja a magas C-ét ütötte. Visszavettem a szandálom, és kifordultam az ajtón. Mindenki fenn volt végre. Zayn az 5perc helyett 15percet töltött a fürdőbe. Persze a limuzin meg vagy 10percet várt ránk. Az idegességem egyre jobban kezdett felszínre törni, nagyon izgultam.  

Trend

Sziasztok! ESTE 8-KOR TESSÉK TRENDELNI: 

#HungaryLove1D

Aki tudja tegye ki please! =)