2012. december 27., csütörtök

Cím nélküli mert ez most izgis...


Mint ígértem meghoztam a 14/2. Ez új tőlem, remélem tetszik, most kezdenek összekuszálódni a szálak, de hogy milyen szálak? Az a történetből kiderül...jó szórakozást hozzá...Lehet komentbe találgatni, mi ez a titok amit nem mondanak el a lányok Harrynek, és miért zaklatja fel magát ennyire Nikol

14/2 rész: ...
Louis bekísért a házba szorgosan bemutatott mindenkinek, és rájöttem, hogy Göndörke mért is hívta félre barátnőmet. Liam volt barátnője is itt lesz velünk…hát kíváncsi vagyok barátnőm meddig fogja bírni szerelme barátnőjének a társaságát. A lányok egyébként nagyon aranyosak, egyből hoztak inni. Daniellevel is tök jól kijöttünk, remek lány. Nem akarom barátnőm megsérteni, de pont Liamhez illik ez a csaj, nagy barna szemek, barna haj, és modellalkat. Úgy tűnik, nagyon jól megvannak. Én persze, hogy segítsem barátnőmet, így megpróbálom kideríteni, hogy együtt vannak-e. Odamegyek hozzájuk, és előveszem legkedvesebb mosolyom, majd így szólalok meg: - Óh, ti újra együtt, halottam róla, hogy mit műveltek a kapcsolatotokkal a rajongók, de ezt is átvészeltétek, minden tiszteletem a tiéd Danielle. Ő kedvesen mosolygott, és úgy válaszolt: Aranyos vagy Nikol igazán, nem vagyunk együtt, de barátokként váltunk el. Fontosak vagyunk egymásnak. És igen a rajongók néha borzalmasak. Rengeteget fenyegető üzenetet kaptam, de nem ez miatt szakítottunk, a távolság egyre kevesebbet találkozta, mondta csillogó szemekkel, amiből kitűnik, hogy még mindig fáj neki ez az egész. Én pedig bocsánatkérően felé pillantok, hogy nem akartam feltépni a régi sebeket. Szerencsére Niall megment, mert szól, hogy menjek oda. Odalépek elé. Egy nagy tálcát tartogat a kezében, és tömi a tálca tartalmát a szájába, mint aki már ezer éve nem evett. Csak nézek és mosolygok rajta. Amit ő észrevesz. –Annyira éhes voltam már, és El szerencsére csinált szendvicseket, tudván milyen vagyok. Hogy érzed magad? Igaz az a pletyka, ami a banda körében fut? A barátnőd tényleg szerelmes Liamba? –kérdi teli szájjal az ír manó. Én csak kitágult szemekkel nézek rá, hogy vajon ő ezt aztán honnan tudja? Majd az ajtó kinyitódik, áh jobbkor be se léphettek volna Harryék. Niall kérdésétől borsódzik a hátam, ha ez a kis szőke tudja, akkor Liam fülébe is el fog jutni, és ki tudja, hogy a barátnőm félistene hogyan fogja ezt lereagálni. Harry bemutatja a lányoknak Szandit, majd elindul felém. Azt gondolom, hogy megkérem a diszkrécióra, ne mondjon a fiúknak semmit Szandiról, hisz ez neki elég kellemetlen, és Harry és Louin kívül senki sem tudja. Ezért meg is teszem elé az első lépést, kihívom beszélgetni. Szemébe nézek, majd észreveszem, hogy ez nem lesz egyszerű menet Göndörke szeme elvarázsol. Kint a hintaágyhoz invitál. Helyet foglalok benne majd a karomon a karkötővel kezdek játszani, hogy véletlen sem nézzek Harry szemeibe. A barátnőmnek hazudtam, de magamnak nem hazudhatok, hogy igenis Harry Styles rabul ejt. A hangok a torkomon nem akarnak jönni, pedig csak egyszerű kérést akarok neki feltenni. Harry megtöri a csendet megkérdezi miről akartam beszélni vele. A hangja szinte karcolja bőröm, de édes játék füleimnek. Nem nézek bele szemébe, mert megenyhülök sok év elteltével. Nem engedem meg magamnak.  Hogy ne kelljen tovább kínoznom magam, csak legyintek egyet és felállok, elindulok, de ő megfogja csuklom kezével, a bőröm ahol megérintette égni kezd. Oda is nyúlok hozzá, rá nézek, és gyorsan elhadarom, amit akartam: Kérlek, ne mondj semmit a barátnőmről a fiúknak, kínos lenne neki a Liam fülébe jutna. Ő csak megértően bólogatott, de szemembe meredt továbbra is majd szólásra nyitotta a száját. Megkért üljek vissza mellé. Kérését parancsnak vettem, és csatlakoztam ülőtársaságához. Hosszú perceken magamon éreztem tekintetét, amely már zavarni kezdett. Majd olyat mondott, amit nem akartam hallani: Olyan vagy mint egy szikla, vicces de kemény és érdes, amit veled csináltam az előbb attól lányok milliói ájultak volna el, de te semmi, és pont ebből a hallgatásból tudom, hogy nem vagyok közömbös számodra. Miért vagy ennyire kemény? Ha azt mondom, meg akarlak ismerni, mit fogsz rá válaszolni? –kérdezi, de csak bámul messzire mintha magától kérdezné. Nem mondok, semmit csak nézek én is a távolba. Utána választ ad magának, az előbb feltett kérdésére. Oké ez nemet jelent, miért? Mondj, valamit kínzol, pontosan tudod, hogy bejössz nekem, mi történne, ha adnál magadnak egy esélyt? Nem voltál ilyen. –jelenti ki hűvösen. Én erre, mint aki, felébred, felpattanok mellőle, és, szembe fordulok vele. Majd így szólok hozzá, nem ismersz, és ne is akarj megismerni a végén nagyot csalódnál, a te világodba nem illek bele én, és az én világomba nem illesz bele te. Ő csak néz majd szólásra nyitja azokat a rózsaszín ajkait. Te sem ismersz engem, és azonnal azt mondod, hogy nem illek bele a világodba, csak egy esélyt kértem.- fogja meg a kezem. Én kitépem a kezéből a kezem, elkezdek kifelé rohanni, és közbe kiabálom, hogy: „Hagyj békén Harry Styles látni se akarlak.” A nappalihoz érve a többi lányba botlok, barátnőm tátott szájjal néz, majd utánam szól: Hé Nikol áll meg várj hova mész? De én mint aki meg se hallom szaladok tovább. Egy park tárul elém felülök az egyik padra majd átkulcsolom térdem, és előtör a sok emlék, ami sírásra késztet. Sok éve már, hogy nem tudok szerelmes lenni, kerülöm mindenféle fiúkkal a kapcsolatot, és most jön ez a Göndörke aki mindent meg akar változtatni. Én nem vagyok képes az a bizonyos este után bárkivel normális kapcsolatot teremteni. Nem tudok bízni.
A házban vagyunk a fiúkkal, nem tudom mi történhetett Nikol, és Harry között de, abban biztos vagyok, hogy mind a ketten ramaty állapotban vannak. Menni akarok felvenni a cipőm, de El megállít: Mégis hova mész?
Én: Elmegyek Nikol után.
El: Hagyd, valószínűleg időre van szüksége, várj egy kicsit, derítsd ki mi volt ennek a kirohanásnak az oka.
Én körbe nézek, de Harryt sehol nem látom, kimegyek az udvarra, de ott sincs. Niall jön velem szembe, aki benyögi, hogy Harryt a szobájába találom meg. Felbotorkálok a szobába. Bekopogok. Harry dörmögve kiszól, hogy nem vagyok itt. Majd visszaszólok, hogy beszélni szeretnék vele. Erre kinyitja az ajtót. Szeméből, most nem azt az életkedvet látom, amit a kocsiban miközben Nikollal csipkelődtek. Most egy olyan rejtélyes érzés lapul a zöld szempárba.
Én:Mi történt? –bár ezt a barátnőm kirohanásából ítélve megtudom állapítani.
Harry: Én csak, én csak próbáltam megfejteni. Látom rajta, hogy nem vagyok közömbös, de úgy tűr mindent, eltaszít mindent, hiába próbáltam tudtára adni, hogy nekem igenis bejön ez lett a vége elrohant. 
Én: Ne hibáztasd magad, Nikolnak van egy lezáratlan múltja, ezen, nem tud tovább lépni.
Harry: Mi? Mi az amit titkol/ titkoltok?
Én: Harry ezt pár nap ismeretség után nem fogom megosztani veled, hiába vagy jó fej, és ezt nem is tőlem kell megtudnod. Nyugodj meg ez tényleg nem a te hibád, majd beszélek vele, de most elmegyek utána. Bár fogalmam sincs hol találom meg. –léptem ki Harry szobájából.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése