11.rész: Kirándulás

11.rész: Kirándulás:

Harry: Elsőnek a London Eye kerül elétek, a második a Buckingham palota, ST James Park, majd a Tower-híd, az előző mellesleg Niall kedvenc helye. Aztán meglátogatunk egy Nandos’t. Jó lesz így fiúk, lányok?

Nikol: Remek.

Zayn: Akkor induljunk.

Liam: ja és a kis túra után én leszek a sofőrötök, remélem, nem bánjátok. Én, viszlek titeket haza.
Én: Oké, de nem leszel fáradt?

Liam: értetek élünk, ilyenkor a fáradság eltűnik.

Nikol: Ez igazán kedves.

Az utcán valahogy kialakult 2csapat. Elől ment Niall, Nikol Harry. Utánuk, mentünk : Liam, én Zayn, Loius.
Zayn: Meddig maradtok itt?
Én: augusztus 25.-én megyünk vissza. Tehát egész nyáron itt leszünk.

Zayn: az tök jó. Kár, hogy megyünk turnézni szívesen megismerkedtem, volna a barátnőddel komolyabban.

Én: Mikor indultok a turnéra, és meddig tart?

Zayn: 2hét múlva. Október 17.-én jövünk vissza. Aztán novemberben megint lesz, februárig.

Én: az szép.
Louis: Jöhetnétek velünk. –mondta kacsintva

Zayn: Milyen helyen éltek? Milyen Magyarország?

Én: Nagyon szép helyek vannak Magyarországon, egy csomó híres épület. És egy helyen van minden síkság, dombság, hegység, tenger (Balaton). Nem egy nagy ország, de szép. Mi Kecskeméten élünk, szeretek ott élni. Nagyon szép város.

Zayn: Sosem gondolkoztál azon, hogy elköltözöl onnan?

Én: Mindig vannak ilyen kusza gondolataim, hogy jó lenne majd itt kint élni, de minden oda köt, nem biztos, hogy ott tudnám hagyni.

Zayn: Van barátod?

Én: Jelen pillanatban nincs.

Zayn: És Nikolnak?

Én: Neki sincs. –mondtam immáron mosolyogva

Louis: Akkor nálatok valószínűleg csukott szemmel járnak a fiúk.

Én: Ha te mondod, én elhiszem.

Louis: annyira jó fej vagy! –mondta nagy vigyorral a fején

Én: Ezt igazán jól esik hallani, de miért is?

Liam: nem sikítasz, nem ájuldozol, meg ilyen kis apróságok.

Én: Nem gondolod, hogy kicsit feltűnő lenne, ha végig üvölteném az utcát?

Liam: Igazán vicces lenne!

Én: Igen? Szerintem nem! Elintézném mára a sportnapotokat fiúk, azt hiszem.

Zayn: Ugyan Liam szeret futni.

Louis: De én nem, és te sem.

Liam: Zayn egész nap csak aludna. Nem tudom, képtelen vagyok felfogni, hogy tud valaki ennyit aludni.

Zayn: Én meg képtelen vagyok azt felfogni, hogy tudod a levest villával enni.

Louis: Mindegyiküknek van valami baja, kivéve nekem.

Én ránézek, és elkezdtem nevetni, nagyon édesen mondta azt a fejet.

Liam: Tényleg mindegyikünknek van valami agg normális baja. Menjünk végig a bandán: Harry: Harry imád meztelenül rohangálni. Niall: Egy óriás sem tud annyit enni, amennyit ő. Zayn: Rengeteget alszik, és a haja sérthetetlen, Louis: A madarával kikészít, és az alvajárás sem semmi nála. Én: Én meg hát utálom a kanalakat, nem félek tőlük, csak nem szeretem őket.

Én: Hisztek a sorsban?

Li;Lo;Z: Igen!
Én: akkor szerintem nem véletlenül kerültetek egy csapatba, mindegyikőtöknek van valami kis beütése, ami egyébként egy plusz bennetek, és írtóra jól kijön, a hangotok akkor robban főleg, ha egyszerre szól. Annyira illetek egymáshoz, hogy ezt bárki megirigyelhetné. És, most nem rajongó szemével mondom, mert Nikol nem rajong értetek, és neki is ugyan ez a véleménye, csak ő nem szereti az ilyesfajta zenét.

Liam: Tudod, ezért csináljuk, mert van, amikor ilyet kapunk, és ez sokkal jobban esik, mint bármi más.

Én: Elmondhatom, hogy pozitívan csalódtunk bennetek.

Liam: Mire érted?

Én: Nem vagytok felfuvalkodott hólyagok. Élitek az életeteket, és mellette zenélgettek.

Zayn: Egyikünk sem szeretne felfuvalkodott hólyagként viselkedni. Normális tizenévesek vagyunk. Bulizunk, és mellette jó hangulatot teremtünk. Ismertek vagyunk, lehet, de nem élünk ezzel vissza. Sosem zavarnánk el rajongót, ha odajönne hozzánk beszélgetni. Sőt, azon vagyunk mindig, hogy találkozhassunk velük, volt, hogy kiszöktünk hozzájuk. Csak egy pár lány megöli a másikat, ha a másikhoz érünk, vagy letapossák, néha félelmetesek, de csodálatos érzés.

Liam: Nézd, ott a London Eye.

Nikolék megvártak minket. Harryvel nagyon kijöttek egymással.

 Harry: Meg is érkeztünk, egy kapszulába szálunk oké?

Li: Szandival szeretnék külön lenni, ha nem gond.

Erre csak így ránéztem Liamra aztán Harryre, fülig elvörösödtem.

Harry: Érthető, egy ilyen gyöngyszemmel én is maradnék kettesben Mr Payne.

Elmentek megvenni a jegyeket. Louis mellém lépett, és átkarolt, majd kivillantotta nagy fehér fogsorát.

Én: Min mosolyogsz?

Lu: Álom mi álom csak? Hajrá kislány nem fog megenni a vén róka.

Értetlen fejet vágok neki, és azt gondolom magamba, hogy ez kész bolond. Ugyan már én meg Liam, biztos megint csak faggatni akar, de legalább együtt lehetek vele. Beszálltunk a kapszulába oda álltam az ablakhoz, - egy kör egy bő félórába telik. -  Liam oda állt mellém

Li: Hogy tetszik?

Én: Gyönyörű. Sosem láttam még ehhez foghatót.

Li: Várod már a koncertet?

Én: Igen, kíváncsi vagyok rá már.

Li: Holnap eljöhetnétek a főpróbára. Ráértek?

Én: Öhm, azt hiszem nincs holnapra programunk.

Li: Reggel 9re nálatok leszek. 10-re megyünk a stadionba.

Én: Oké. A fiúknak nem lesz gond?

Li: Ugyan, még sosem láttam őket így oda két csajért. Ez jelent valamit, nem gondolod?

Én: Mire gondolsz?

Li: Hogy, ha jók lesztek, akkor több is lehet, mint egy két együtt töltött nap, benne lehettek One Direction családba.

Én: Ez igen megtisztelő Liam, de azt hiszem a turnétok ezt a lehetőséget igen, csak elvágja. És egyébként előre kívánok sok sikert, és nagy bulikat.

Li: Köszönöm a fiúk nevében is, de attól, hogy mi turnézunk fogunk tudni beszélni.

Én: Érdekes ez az egész, tudod tegnap előtt még azt sem hittem, hogy a koncerten fogunk találkozni, nem hogy a London Eye egyik kapszulájában felhőtlenül beszélgetünk

Li: Csodák pedig vannak, csak hinni kell, hogy eléred.

Én: Milyen jól fogalmazol.

Li: Azt, hiszem ez alapdolog az életembe, mióta belecsöppentem ebbe az egészbe. Én hittem, és mi öten hittük, hogy megcsináljuk, és nézd, most hol járunk. Az albumaink az eladási listák első helyén áll, a bevételt beteg gyerekek gyógyítására szánják, végre mi is tehetünk azért, hogy a világ jobb legyen.

Én: Végre egy sztár, aki nem azt mondja, hogy több lesz a pénzem, hanem hogy a pénzem egy részét nemes dolgokra használom fel.

Li: Ugyan, hova tudnánk, annyi pénzt tenni? Nem vagyunk nagyra vágyóak, tényleg mindent megvehetünk, amit akarunk, mindent megkaphatunk, de ezért megdolgoztunk, és lehet, hogy ez a színpad előtti embereknek majomkodást jelent, de ezek a dolgok mögött rengeteg nehézség van, és rengeteg dolgot kell feladnunk érte.

Én: Én biztos nem tudnék úgy élni, hogy mindenhol azt lesik, mikor mit csinálok. Hidd el Liam rengeteg embernek adtok erőt, hogy merjenek. És rengetegen szeretnek titeket.

Li: Igen, de ne felejtsük el az utálkozókat belőlük is akad bőven, egyszer Harry az egyik fellépésen elrontott egy hangot, és rengeteg kritikát kapott, meg olyanokat mondtak neki, hogy gyűlölünk. Harry nagyon érzékeny, és teljes kiborult, azt hitte, hogy mi is haragszunk rá, de utána mikor olvasta ezeket ott teljesen padlót fogott. Pedig tényleg csak egy hang volt.

Én: Tudod, sokan mondják azt, hogy ezek azért történnek, mert az emberek irigyek, de nem ennek köze sincs az irigységhez, ez csak egy „kedveskedő” rosszindulat, ennél rosszabb nincs. Ezt csak onnan tudom, mert én is kapok belőle odahaza.

Li: Miért? Mivel bántanak?

Én: Igazából mindent megkapok otthon, amit akarok, apukám jóvoltából, szép ház, kutya, új ruhák hetente, nyaralások, táborok, mindent, és ez miatt kapok köveket. Tavaly elmentem dolgozni, hátha ezek majd lecsillapodnak, de csak még nagyobb feszültséget keltett a többiekben, én az a típus vagyok, aki szeretne megfelelni mindenkinek, de egyszerűen nem tudok, mert ha dolgozok, és úgy keresek pénzt, akkor azt kapom, hogy mi van nem elég a pénze a szüleidnek? Ha meg csak elvagyok, akkor meg hogy már megint kihasználod anyukád… Utálom ezeket a dolgokat, de már meg tanultam őket kezelni.

Li: Nagyon buták néha az emberek.

Lassan leérkeztünk a levegőből, imádtam ott fenn lenni. Az tuti, hogy egyszer majd én egyedül fogok felmenni, csodálatos látvány tárul elénk.

H: Sziasztok! Na milyen volt?

Én: Eszméletlenül csodálatos ott fenn. –mutattam a legfelső kapszulába.

H: Akkor menjünk a Tower-hídhoz már vár ránk biztos.

Z: Csodálatos ilyenkor, ki van világítva.

Nem kellett sokat sétálnunk, talán egy 20percet, és elénk tárult az a csodálatos látvány, amiről Zayn beszélt. Leültünk egy kicsit,a rakpartra  hülyülni. Louis ült egyik oldalamon Nikol a másik oldalamon. Egyszer Loui elővette az Iphonját és kattintott pár képet.

Lo: Ugye tudjátok, hogy ez megy twittere? – mutatott egy elég érdekes képre.

Én: Na ne, Louis ha felteszed ezt a képet twiterre esküszöm a folyóba végzed!

Lo: úgyse mered!

Nikol: Ne mond ezt neki, hidd el, simán belelök, én is végeztem már medencébe, mikor azt mondtam, hogy úgy se mered. 2méteres medencébe persze aztán utánam ugrott, mert nem tudok úszni.

Én: Kizárólag csak a te hibád volt. –emlékeztem rá vissza, a fejemen fülig érő mosoly volt.

Lo: Nem nézem ki belőled ezt.

Én: Igen? –löktem meg egy kicsit a karját.

Lo: Óh, csak gyertek hozzánk, véged kislány!

Li: Mit terrorizálod már szegény lányokat Tommo? –állt Liam a hátunk mögé, köré a többi fiú. Mi is feltápászkodtunk a kényelmes helyünkről.

Lo: Kikérem magamnak! Bele akart lökni a vízbe. –mutatott felháborodva rám

H: Mert biztos megérdemelted! Na menjünk tovább.

Niall: Éhes vagyok, együnk.

Nikol: De mielőtt eljöttünk körülbelül 1.5órája ettél meg 5szendvicset.

Niall: Már 1,5 órája nem ettem…??? Úristen!!!

Én: Hm nem rossz ötlet az evés, én is kezdek éhes lenni.

Harry: Óh hát persze ti ketten ott - mutatott rám, és Liamra- nem ettetek, mert udvaroltatok egymásnak.

Liam: Hazza talán féltékeny vagy?

Harry: Én? Nem van nekem kit ölelgetnem. –szorította magához Nikolt.

Nikol: Igen? Szerintem eltévesztetted a házszámot a másik oldaladon van Louis.

Harry: óh, és te ezt nem élvezed?

Nikol: Hát annyira nem…

Harry odafordult Loiushoz, aki sértődött képet vágva hátat fordított Harrynek.

Harry: Édes kis tücsköm, ne haragudj, azt hittem te vagy.

Lo: Hagyj Hazza, induljunk enni!

Mindenkinek leverhetetlen jó kedve volt. A legközelebbi Nandosba mentünk be, mert ez Niall kedvenc helye. Jól megbámultak minket mikor beléptünk. Egy két lány a szemével, ha ölni tudott volna, valószínűleg már nem élnénk. Leültünk egy 7személyes asztalhoz. Én egy hamburgert kértem sült krumplival kólával, Zayn csirkét evett. Harry és Louis egy pizzát. Niall…Niall felette az egész Nandost, na jó nem, de kért 2hamburgert, 3adag sült krumplit, és egy Brodway menüt.

Nikol: Ezt most komolyan gondolod? –nézett nagy szemekkel Niallra.

Liam: Simán megeszi.

Én: De hova fér neki ennyi étel?

Harry:Áhh Niall hasa egy feketelyuk. Mindent elnyel.

Niall: Hé, itt vagyok ám!

 Én: Te csak egyél haspók.

Meg vacsoráztunk, ne mondjam Niall volt az első, aki végzett, én teljes kiakadtam, 35percen belül megevett mindent a tálcájáról. A Buckingam palotát csak kívülről néztük meg, de így is nagyon szép volt. Aztán mentünk a Parkba. Harry az úton elmesélte, hogy neki a parkok nem jó élmények, mert egyszer egy lányt kedvéért körbetett mindent gyertyával, még a tó vízére is vett úszó gyertyát, és a lány nem ment el a randira. Ezen persze már csak jót mosolygott mikor mesélte. Maga a park gyönyörű szép volt. Égősor futott a járda fölött. Egy kis patak csordogált a parkon keresztül, fölötte egy híddal. Meseszép.

Zayn: Jól hallottam holnap jöttök a próbánkra?

Én: Még az is megeshet, de nem akarunk zavarni.

Harry: Ugyan, nyugodtan gyertek tök buli lesz.

Nikol: Köszi a meghívást várom, hogy mit is produkáltok élőben.

Liam: Én megyek értetek, de legyetek kész.

Nikol az órájára pillantott, valószínűleg kezdett már fáradni, de hajnali 1-kor mit is várhat az ember.

Nikol: Hm srácok, nagyon élveztük a mai napot, de szerintem a bátyám már aggódik, hogy mit csinálunk ilyen sokáig veletek, és szerintem az is megfordult a fejébe, hogy drága barátnőm elkergetett benneteket és eljön segíteni megkeresni. Tehát lehet, ideje lenne haza látogatni.

Én: hékás nem kergettem el őket. Mind itt van egyben és egészben.

Loi: Köszi, hogy nem szedtél szét minket. –mondta ördögi vigyorral a fején.  

Én: Ne örülj előre a medve bőrére drága Louis. –álltam mellé, és karoltam át a vállát

Lou: Mire készülsz te kis ördögfajzat?

Én: Semmire. Csak ide álltam melléd kis rókagép. Összeakartam kócolni a haját, de mire végbe vittem volna a tervem megelőzött.

Liam: Hé Tommo ne piszkáld Szandit. Elindulunk a Direction házhoz, és onnan hazaszállítom önöket hölgyek.

Nikol: milyen figyelmes vagy Liam. –paskolta meg a hátát Liamnak.

Niall: Éhes vagyok.

Én: fejezd be írmanó, amennyit megettél 3/4órája, az egy embernek 5napi élelem.

Zayn: Fekete lyuk elmélet… emlékezz csak.

Én: Na, jó induljunk, mert holnap nem foktok felkelni időben, na meg mi sem.

Harry: Nagyon jól éreztük ma magunkat veletek csajok, imádlak titeket.

Liam: Csatlakozom az előttem szólóhoz.

Niall: Én nem csatlakozom, mert én még annál is jobban éreztem magam

Louis: Igen manó, én nálad is jobban.

Niall: Nem mert én!

L: Nem mert én.

Így ment ez egészen a Direction házig. Jöttek a hátunk mögött,és vitáztak, mi persze jót nevettünk rajtuk. Liam elment a kocsiért, addig mi elköszöntünk.