18.rész

Sziasztok! Meghoztam a következő részt. 

18.rész:
Gyorsan kipattantam az ágyból, és kinéztem az ajtón, de ott nem volt senki. Visszamentem Harryhez, aki visszaaludt. Elkezdtem keltegetni. Harry kellj fel, hallod kelj már fel. Mire azt nyögte, hogy még egy kicsit Gemma. Majd újra kezdtem: Harry Szandi vagyok, és ha nem kelsz fel azonnal, vízzel foglak felönteni. Rám nézett azokkal a nagy szemeivel, amiről a Shrekből a csizmás kandúr jutott eszembe. De nem esett meg rajta a szívem. Nagyon megijedtem, még is ki a fene vágta ránk az ajtót? Harry felkelt átment a szobájába, én is felvettem a tegnapi ruháimat. Erre csak veszekedést hallottam a folyosóról:
- Mond Harry most már mindig így lesz? Mikor állsz le ezzel a megfektetem a lányokat dologgal?

- Liam te félre értesz valamit.

- Mit, hogy megint nem tudtad visszafogni magad?! Azt se tudod ki ez a lány…

- Ne mond ezt Liam, nem történt semmi köztünk.
- Meséld ezt el majd az újságoknak, ha a kiscsaj elszalad egy laphoz.

Bentről halottam, mintha minden szónál egy kést döftek volna a szívembe. Nem bírtam tovább rájuk nyitottam. Majd könnyel telt szemekkel ránéztem Liamra, közel mentem hozzá, nagyon közel, nyeltem egy nagyot, és szemébe mondva, belekezdtem a mondani valómba:
- Tényleg nem történt köztünk semmi, és ha történt volna, se lenne hozzá közöd szerintem, és ha azt hiszed, hogy kiadnálak bármelyik újságnak titeket, rohadtul szarul hiszed. Harryvel beszélgettünk, majd elaludtunk ennyi. De tudod mit, meg nyugtatlak téged drága Liam eltűnök innen, soha többé nem látsz, a titkaitokat megtartom, ne félj.

- Jobb is lesz.  

Harry leesett állal fogta fel mit mondott Liam nekem. Ekkor már nem bírtam ki. A szemem patakká változott. Visszaszaladtam a szobába, elkezdtem pakolni, ekkor Harry lépett be. Ne haragudj rá, biztos balhézott Daniellaval megint. Nem szóltam semmit, csak pakoltam tovább. Liamba irtó nagyot csalódtam.

Harry: Hova mész?

Én: Bemegyek a kórházba Nikolhoz. Megvárom ott Ádámot.

Harry: Elviszlek.

Én: Nem Harry eléggé nagy gondot okoztam már, sose gondoltam, hogy Liam ilyen. –léptem ki az ajtón, egyenesen a kórházba indultam. 15perc volt az út, amit taxival tettem meg. Persze sírtam, nagyon rosszul esett, hogy Liam így bánt velem. Megérkeztem a kórházba. Bementem Nikol szobájába, ő már lázasan pakolt, majd mikor meglátott a nyakamba ugrott, látta, hogy most én nem vagyok jól, nagyon nem.

Nikol: Hé, Szandi, tudom, hogy ennyire örülsz, de azért nem kell bőgni.  

Erre csak egy keserű mosolyra futotta tőlem, de jól megölelgettem. Leültette az ágyára, és megkért, hogy most már mondjam el, mi a fene bajom van. Erre elregéltem amit Liam művelt. Erre ő csak csóválta a fejét. Ádám zavarta meg a beszélgetésünket. Nikol csak mosolygott, hogy végre elmehetünk haza. Megbeszéltük az út közben, hogy holnap elmegyünk vásárolni. Ma pedig mozi délutánt csinálunk. Megkértük Ádámot, hogy vigyen el minket, vegyünk popcornt meg rágcsálni valót. A legjobb bátyhoz méltóan teljesítette kérésünket. Majd mondta, hogy elviszi Samanthat egy gyertyafényes vacsorára, kibérelt egy kis helyet, és ha nem haragszunk magunkra, hagy hisz meg kell főzni azt a vacsit. Mi csak huncutul mosolyogtunk, és kilöktük az ajtón. Hát igen. Kikészítettünk mindent rágcsát, kerestünk filmeket. Harry Potter összes részét, majd vígjátékot: Barátság extrákkal, Gondozó, Gagyi mami, Megint 17. Ezzel elleszünk egy darabig. Úgy döntöttük, hogy Barátság extrákkalal kezdünk, majd Harry Potterel folytatunk, de minden film után egy Harry Potter, így nem lesz unalmas. Elhúztuk a függönyöket. Beültünk a Tv szobába, ahol házi mozi rendszer van. Majd elindítottuk, de valaki csengetett, én csak vicsorogtam erre. Kimásztam a fotelből, és kinyitottam az ajtót, az ajtó előtt Harry állt.

Én: Szia Harry! Segíthetek?

Harry: Itthon van Nikol? Csak szeretném megnézni, hogy van.

Én: Gyere, pont mozizni készültünk. Csatlakozol?

Harry: Mennem kell interjúra, de utána szívesen. –bekísértem a szobába, majd visszaültem a helyemre.

Nikol: Harry! Szia! Mizu? Hogy- hogy itt? Hallottam róla, nem volt kellemes a reggeled.

Harry: Ne is mond, azóta se szól hozzám Liam. Csak szeretném megnézni, hogy jól vagy-e

Nikol: Teljesen egybe vagyok, igen jól most már.

Harry: örülök, akkor megyek is, még interjúzni kell. Semmi kedvem nincs, a srácok meg vannak bolondulva, legszívesebben elmásznék a világvégére, csak hogy ne zavarjon senki.

Nikol: Harry, ha akarsz, itt aludhatsz, gondolom Joenak sem lenne gond belőle, de megkérdezem tőle, és írok SMS-t.

Harry: Azt nagyon megköszönném.

Én: Most komoly mondod, hogy mindegyik fiú azt hiszi, hogy lefeküdtünk?- kérdeztem eléggé vörös fejjel.

Harry: Igen, Liam mindet meggyőzte róla. Mindenki engem piszkál.

Én: Hát ez király, ejtve a jövő heti program.

Harry: Milyen program?

Én: A koncert, nem megyünk a koncertre, nem tudok a fiúk szemébe nézni, mert oké, hogy te elfogadod, hogy rád mondják, ne haragudj, de én nem tudom.

Harry: Nehogy ez miatt ne gyertek már. Tök jó bulik szoktak lenni. Majd még próbálkozom, lebeszélni erről a bazi nagy badarságról őket, de most megyek. Jó szórakozást, és hagyjatok rágcsálni valót. –mondta akkora mosollyal, és jött a jól megérdemelt pusziért.

Kikísérte Nikol, mert a telefonom épp csörögni kezdett, és anya hívott. Holnap jön Londonba, keresünk lakást. Nikol szülei is jönnek, így legalább megismerik Samit. Ennek mi nagyon örültünk. Mikor bejelentettem Nikolnak egyből egy lábon ugrált. Anya persze jobban izgul az miatt, hogy megismerheti Harryt. Neki nem mondtam el, mi történt ma reggel. Nagyon örül neki, hogy megismerheti Harry-t. Most már, hogy minden a helyére kerül, elkezdtük nézni a filmet. Eszébe jutott Nikolnak, hogy meg kellene kérdezni Joe, az itt alvásról. A film végén felhívtuk.

Nikol: Szia Joe bácsi

Joe: Lányok, sziasztok! Sose fogtok elszokni a bácsiról?

Nikol: Nem…!

Joe: Valahogy gondoltam, minden rendben jobban vagy már?

Nikol: Remekül vagyok. Azért hívtalak, mert szeretnék egy szívességet kérni.

Joe: Mi lenne az? Én egyébként New Yorkba vagyok, halottam, hogy holnap jönnek a szüleitek Londonba. Tomnak szóltam, majd ő kivisz eléjük a reptérre, már ha erre gondoltál.

Nikol: Ezt megköszönjük, de azt szeretném kérdezni, hogy nem aludhatna-e esetleg itt Harry ma?

Joe: Hogy ne aludhatna ott, sőt az összes srác, szívesen látom őket a házamba?! Nyugodtan. Szórakozzatok jól! De nekem mennem kell egy tárgyalásra. Üdvözlöm Harryt! Nikol: Köszi Joe bácsi, jó munkát! És jó utat hazafelé. Puszi! –nyomta ki Nikol a telefont.

Nikol írt Harrynek egy SMS-t, amiben írja, hogy hozzon alvós cuccot! Folytattuk a filmnézést.

Harry szemszöge:

Itt ülünk az interjúm, és Elen, mint mindig faggat minket. Érzem, hogy rezeg a telefonom a zsebembe. Király megjött a válasz az estére. Így hogy Nikol Londonba költözik semmi kavaró dolgot nem látok, hogy összejöjjek vele, és ez csak úgy lehetséges, ha sokat vagyok vele. Annyira elkalandoztam a gondolataimba, hogy nem vettem észre, hogy Elen engem kérdezget, csak mikor Louis megbökte az oldalam.

Én: Ne haragudj Elen, megismételnéd a kérdést?

Elen: Hol jársz Harry? Nem vagy ma a toppon, baj van?

Én: Nem nincs semmi, csak fáradt vagyok.

Liam: Hosszú volt az éjszaka. –pillantott szúrós tekintetével rám.

Elen: Mit csináltatok éjszaka?

Louis: Beszélgettünk, megbeszéltük a fontos dolgokat, hiszen turnéra megyünk nem sokára.

Áh köszönöm Louis, hogy kihúztál abból a bizonyos pöcegödörből.

Elen: Tényleg! Hallottam rólad egy pletykát kedves barátom.

Louis: kérlek oszd meg velem is. Hagyj, halljam!
Elen: Minden országból elhozol valamit.

 Louis: Igen ez így van.

Niall: Svédországból elhozott egyszer egy libát, ami az úton rohangált, egy drága negyedbe. Egy MC Donald’’s előtt.

Elen: És mi van a libával?

Louis: Elenor anyukájánál rohangál.- Ezen mindeki elkezdett nevetni.

Elen: Na, srácok, akkor nézzük, ki írt nektek utoljára SMS-t, és mit írt? Harry?

Én: Kint hagytam a telefonom az öltözőbe. –erre mindenki egy óhhh-t lenyomott.

A többiek elmondták, hogy kinek mi. Majd Elen elköszönt, és mi mentünk a dolgunkra.

Liam: Nincs benn a telefonod? Elég kamu szöveg nem gondolod? 

Én: Most mindenbe bele fogsz kötni? Mi a francért nem tudsz leszállni rólam? –emeltem fel most már a hangom

Liam: mi a fenéért kellett lefektetned azt, lányt?

Én: Féltékeny vagy?

Liam: Ugyan mire? És köszi, hogy bevallottad.

Én: Elegem van már a hülye fejedből, elegem van, hogy nem szállsz le a témáról. –vágtam rá az ajtót. Az ajtó előtt Louis állt. –Haver ezt nem itt kellett volna, az egész öltöző részleg tőletek zengett.

Én: Szállj le rólam Louis sok vagy, elmegyek, majd találkozunk csá.

Olyan sebesen ültem be az autómba, mint még soha, és hajtottam Nikolhoz. És közbe mérgelődtem, hogy miért áll rám mindenki? Tudom, volt egy ilyen korszakom, de most leszoktam róla. Egyrészt a banda miatt, másrészt pedig, mert egy komoly kapcsolatra vágyom, nem egy éjszakás kalandokra. Liam mégis mit képzel? Ki ő nekem? Folyamatosan csörög a telefonom. Végre ideértem. Megint csörög az a rohadt mobil. Rajta Zayn neve villog. Felveszem, hogy ne zaklassanak.

Zayn: Hol a fenébe vagy Hazza?  

Én: Ott, ahol ti nem

Zayn: Harry fejezd be, ebből a gyerekes viselkedésből semmi jó nem fog kisülni.

Én: gyerekes? Csak egy kicsi nyugira vágyom.

Zayn: Harry gyere haza, beszéljük meg, egyáltalán hol vagy?

Én: Nikoléknál vagyok, filmet fogunk nézni, ne aggódjatok, nem fogok senkit megfektetni.

Zayn: Harry… őszintén… nincs itt senki tényleg nem feküdtetek le?

Én: Nem, és tudod mi a gáz? Engem meggyanúsítotok, ez nem érdekel, de a Szandit is, ő meg szégyenkezik, azért ami nem történt.

Zayn: Hiszek neked, de akkor miért verte ki Liam a balhét?
Én: Valószínűleg megbolondult, vagy bejön neki, nem tudom. De, most megyek, majd beszélünk.

Zayn: Holnap megbeszéljük. Jó szórakozást!

Még ki se szálltam Nikol egyből ajtót nyitott, bemegyünk és beszélek Szandival, elhatározott döntésemet megzavarta, hogy aludt, képes volt elaludni a Harry Potteren. Leültem Nikol mellé a kanapéra, és folytattuk a filmnézést. Összebújva néztük a filmeket. Olyan jó volt a karjaim közt tartani, bár még nem járunk, de nagyon örülnék ha összejönne.